A v�mp�r sz� mai jelent�sei

Magyar�l

1. Egy D�l-Amerik�ban �l� denev�rfaj (Vampirus spectrum). E jelent�sv�ltozat haszn�lata igen ritk�n fordul a besz�lt �s �rott nyelvben, tekintve, hogy hozz�teszik; v�mp�r-denev�r.
2. Alv�k/�l�k v�r�t iv� �s fojtogat� (�s/vagy) s�rj�b�l kij�r� szellem/l�ny. A sz�nak ez a jelent�sgy�kere, sz�t�rt�netileg teh�t ezt keress�k. N�h�ny �ve m�g ritk�n haszn�lt sz� volt azonban a szerepj�t�kos kult�ra bet�r�s�vel, a v�mp�rokat felvonultat� filmek (Penge tril�gia, Interj� a v�mp�rral, Alkonyatt�l Pirkadatig) �s a v�mp�rt�m�t egyre n�pszer�s�t� reg�ny�r�kkal (Anne Rice stb.) a sz�haszn�l�k k�re egyre b�v�lt �s b�v�l ma is. Ebb�l �rtelemszer�en l�tszik, hogy a sz� sz�lesk�r�en haszn�lt nemzetk�zi sz�v� v�lt az id�k sor�n.
3. Gonosz, romlott, a f�rfiakat k�ny�rtelen�l kihaszn�l� n�szem�ly. A t�tfalusi f�le etimol�giai sz�t�r ezt a jelent�sv�ltozatot k�l�n kezeli �s a vamp c�msz� alatt t�rgyalja, ami az angol vampire (v�mp�r) csonk�tott v�ltozata �s a mai magyar nyelv egy�ltal�n nem vagy csak eleny�sz�en ritk�n haszn�lja.
4. V�rszop� szem�ly, mint jelz�i alak azaz m�sokon �l�sk�d� ember. Pl.: Ne sz�vd a v�rem, mint egy v�mp�r.

A sz� �sszetett alakjai a v�mp�rfog, v�mp�rajak, v�mp�rterm�szet. Mind a v�mp�rok k�pess�geivel, kin�zet�vel, term�szet�vel vannak �sszef�gg�sben. A sz� szinonim�i a v�rszop�, v�rsz�v�, �ji id�rc. A lid�rc f�leg a magyar vonatkoz�sokban lesz �rdekes. A v�mpirol�gia egy k�l�nleges �j m�sz�, ami egy csakis a v�mp�rokkal foglakoz� tudom�ny�gat jel�l. Divatba csakis Bram Stroker 1897-ben megjelent Drakul�ja ut�n j�tt. A v�mp�rizmus sz� minden v�mp�rokkal kapcsolatos tev�kenys�get jel�l. V�mpiriz�lni annyit tesz, mint v�mp�rr� tenni.

M�s nyelvekben

A k�ztudatban az a hiedelem �l, hogy a v�mp�r sz� magyareredet�, err�l f�leg a Drakula c�m� m� erd�lyi f�szerepl�je �s Lugosi B�la tehet. Val�j�ban a magyar hiedelemvil�gnak nem r�sze a v�mp�r, s�t m�g a v�riv�s sem! A v�mp�r sz� szl�v eredet�, hogy pontosak legy�nk szerb-horv�t. Ez a sz� az upir. B�r egyes forr�sok szerint e sz� a g�r�g netopir -b�l sz�rmazik, m�s forr�sok pedig a t�r�k uber, azaz boszork�ny sz�b�l sz�rmaztatj�k. (L�that�, hogy a sz� eredete m�ig nem tiszt�zott teljesen a szakirodalomban.) Az upir sz� elterjedt a szl�v nyelvekben �gy lett a bolg�r v�per, lepir a cseh up�r a lengyel upior �s a k�rp�t-ukr�n opiri, upiri.

A rom�n nyelv� v�mp�rszavak nem tartalmazz�k az upir sz�t�t: strigoi, moroi, priculici, naluca, duh, aratere, stafie. A strigoi �ji urat, �jurat jelent Erd�lyben, s mint olyan ez felel meg legjobban a v�mp�rnak. A moroi Magyarorsz�gon is elterjedt, mint mora/nora b�r ezt ink�bb szlov�k szomsz�dainkt�l vett�k �t. A nora a magyar n�phit egyetlen v�mp�rszer� l�nye. „Nyom�” d�mon, amely az emberek mell�t szopja �jszaka, halott emberb�l lett; olykor kereszteletlen�l meghalt vagy halva sz�letett csecsem�b�l, de nem igazi v�mp�r, azaz nem s�rj�b�l kikel� holttest. Kapcsolatai – mint Barna G�bor (1981) �sszefoglalta – a k�z�p-eur�pai szl�v n�pcsoportok fent eml�tett mora alakjai, valamint a szerb-horv�t v�mp�r fel� mutatnak. Az upir el�sz�r 1047-ben t�nik fel el�sz�r egy iratban, mely �gy hivatkozik egy orosz hercegre, mint "Upir Lichy", azaz gonosz v�mp�r. A sz� ezut�n elterjedt a nyugati nyelvekben, mint vampyr, vampire, wampyr. A m�dosul�s val�sz�n�leg a sz� elej�nek furcsa ejt�s�b�l ered. A v�mp�r sz� elterjed�se nyugaton 1725-1734-re tehet� oka, hogy 1725-t�l, illetve 1732-t�l kezdve Eur�pa tudom�nyos vil�ga a magyarorsz�gi – helyesebben szerb hat�r�rvid�ki – v�mp�resetek hat�sa alatt �llott.(A gradiska-kisolovai “Plogojovitz”-eset ahol is 1725-ben egy v�mp�r t�bb embert meg�lt �s megk�nzott, a m�sik esetben, 1732-ben, pedig 22 v�mp�rt �ll�tottak el�). Ugyanebben az �vben heves nemzetk�zi tudom�nyos vita bontakozott ki az – els�sorban n�met – orvosok k�z�tt a v�mp�rizmussal kapcsolatos esem�nyekr�l, jelens�gekr�l. Ennek az esem�nynek hat�sa, val�sz�n�leg, a v�mp�r sz� elterjed�se a nyugati nyelvekben. A magyar nyelvbe pedig pont, hogy n�met k�zvet�t�ssel ker�lt �t. Magyarorsz�gon a 18. sz�zadban t�bb v�mp�rpert is tartottak, amik nagy port vertek fel a nyugati k�z�letben. 1748-ban megjelenik az els� modern v�mp�rk�ltem�ny Der Vampir c�mmel.

Az els� magyar nyelveml�k a v�mp�rokr�l 1794-b�l miszerint: „Vampierok…az eleven embereknek v�reket fsopt�k” (Nytud�rt. 71. sz. 83). B�r Tessedik S�muel �rja a v�mp�rokr�l m�r 1786-ban: "R�gen �gy tartott�k, hogy a s�rbul fel-fel t�madtak �s az eleven embereknek v�reket szopt�k." 1799-ben m�r, mint Vampir, V�mpir (F�bi�n J.: Term. Hist. 408: Nsz.) szerepel. J�kai haszn�lta a sz�t 1872-ben, a mai alakj�ban, mint v�mp�r. A vamp kifejez�s el�sz�r 1882-ben t�nik f�l „d�moni n�; vamp” (T�th L.: M�hek 82: Nsz).

�sszefoglal�s

M�ra a v�mp�r sz� �sszekapcsol�dott a szexualit�ssal, az emberben megb�v� �llattal, a 19. sz�zad vadromantik�j�val, �s a titokzatoss�ggal. A szerepj�t�kok �s g�tikus-fantasy filmek folyom�nyak�pp a sz�nak val�di szubkult�r�ja alakult ki ahol is „v�mp�ros” a hossz� fekete b�rkab�t, a titokzatos viselked�s, a vads�g, �s az agresszi� is.

A v�mp�r sz�nak sosem m�l� divatja keletkezett Eur�p�ban elterjed�se ut�n �s ez a divat egyre ink�bb csak terjeszkedik.