N�h�ny d�tum csak hozz�vet�leges, m�sok (p�ld�ul a M�sodik V�ros buk�sa) t�l titokzatosak ahhoz, hogy �rtelmesen felt�ntethess�k. Nem szerepeltetem valamennyi ismert v�mp�r sz�let�s�t. A h�res matuzs�lemeket, a jelenlegi �t�lethoz�kat �s a k�l�n�sen h�rhedt k�init�kat megeml�tem ugyan, de nem �ll el�g hely a rendelkez�semre, hogy kimer�t� csal�df�kkal szolg�ljak. Figyelmeztet�s: Ez a t�rt�nelem sz�mos V�mp�r kieg�sz�t� �s kaland rejt�lyeir�l lebbenti fel a f�tylat (Giovanni Chronicles, Transylvania Chronicles, Bitter Crusade, Nights of Prophecy, stb.). Ha nem vagy mes�l�, k�rd ki a mes�l�d v�lem�ny�t, megengedi-e, hogy elolvasd az al�bbi r�szleteket. T�rt�nelem ??? K�in �tka. ??? �n�k �s az �z�nv�z. ??? A M�sodik V�ros. ??? A baali h�bor�k. Kb. i.e. 6000 Ozirisz egyes�ti Egyiptom k�l�n�ll� f�ldjeit, �s k�t orsz�g ura lesz. Szetet, Ozirisz �ccs�t �rul�s v�dj�val sz�m�zi. A M�sodik V�rosba utazik, �s s�t�t, �si titkokat tanul ki. T�f�n �lel�sben r�szes�ti Oziriszt. Szet v�mp�rk�nt visszat�r �s meg�li b�tyj�t. �zisz �s Ozirisz gyermekei v�rritu�l�val visszahozz�k Oziriszt a m�svil�gr�l. Szet ism�t elpuszt�tja oziriszt, �s H�rusz m�mi�v� v�ltozik. Kb. i.e. 5000. Absimiliard (nosferatu �satya) �lel�sben r�szes�ti Baba J�g�t. I.e. 3028. Az �r v�ros�b�l val� Arakur �lel�sben r�szes�ti Tiamatot. Kb. i.e. 3100. Az �jf�li Nap hete. Egyiptomban sz�mos v�mp�r, k�l�n�sen Szet k�vet�i el�rik a v�gs� hal�lt, k�zt�k a Skorpi�kir�llyal (Szet k�vet�inek matuzs�leme). Kb. i.e. 2100. A tore�dor �satya �lel�sben r�szes�ti Mi-ka-ilt Ebla v�ros�ban. I.e. 1727. Smenkhara �lel�sben r�szes�ti Ankla Hotepet. I.e. 1504. Thotmesz meghal, �s �mon j�sa f�ltestv�r�t, Hatsepszutot jel�li ki f�ra�nak. I.e. 1482. Hatsepszut meghal, �s II. Thotmesz ker�l a tr�nra. Uralkod�s�val megkezd�dik a szetit�k fokozatos hanyatl�sa Egyiptomban, amely kilenc �vsz�zaddal k�s�bb, a perzsa megsz�ll�s alatt cs�csosodik. I.e. 1300. Szet �lel�sben r�szes�ti Kement�rit. I.e. 1258. Veddartha (ventrue �satya) �lel�sben r�szes�ti Mitr�szt. I.e. 1207. Min�sz (toreador) �lel�sben r�szes�ti Hel�n�t. I.e. 1200. Troile (brujah) �lel�sben r�szes�ti Menel�t. Hel�na diableriz�lja Min�szt. I.e. 1032. Szet �lel�sben r�szes�ti Nefertitit. I.e. 1000. Unmada (malkavita) �lel�sben r�szes�ti Vasantasen�t. I.e. 950. Egyiptomban Szet �s k�vet�i ellen fordulnak, �s sok v�mp�r elpusztul a H�russzal �s Semszu-h�ruval v�vott csat�ban. Szet bossz�ra esk�szik, �s t�vozik Egyiptomb�l. I.e. 753. R�ma alap�t�sa. I.e. 587. Jeruzs�lem elpuszt�t�sa- Kb. ie.e 550. Byzar (kappad�k) megalap�tja Byzantium k�l�ni�j�t. Mi-ka-il (Beshter n�ven) elmegy oda. I.e. 548. Beshter R�m�ba k�lt�zik. Kb. i.e. 500. A k�init�k �tveszik az uralmat a haland�k Tal’mahe’Ra nev� hal�lkultusza felett. I.e. 423. Menel� (brujah) �lel�sben r�szes�ti Critiast. I.e. 331. Alexandria megalap�t�sa. I.e. 330. K�bel� �lel�sben r�szes�ti Petaniqu�t. I.e. 323. J�nius: Nagy S�ndor meghal Babilonban. I.e. 200. Lerterimas (malkavita) �lel�sben r�szes�ti Louhit. I.e. 146. Karth�g� kifoszt�sa. Kb. i.e. 100. Cappadocius �s gyermekei elfoglalnak egy kolostort az Erciyes-hegyen, Anat�lia sz�v�ben. Olyan templomot tal�lnak, ahol a hal�l a tanulm�nyok egyed�li alanya. Ur-Shulgi (asszamita) �lel�sben r�szes�ti al-Asr�dot. I.e. 68. Hakim majdnem hat h�napot id�zik Alamut nagyk�nyvt�r�ban, majd egy �jszak�val azel�tt, hogy a r�mai l�gi�k megkezden�k Sz�ria �s Paleszt�ni birodalomhoz csatol�s�t, t�vozik. I.e. 58. Beshter �s Antonius, a gall (ventrue) szeret�k lesznek. I.e. 44. M�rcius: Brutus, Cassius, �s m�s r�maiak meggyilkolj�k Julius Caesart. I.e. 30. Kleop�tra megmaratja mag�t egy �spisk�gy�val �s meghal, ezzel v�get �r Egyiptom maked�n uralma. I.e. 3. Szet H�rusz nagy r�tus�nak egy eltorz�tott v�ltozat�val l�trehozza a v�gzetm�mi�kat. 33. Szet m�ly�lomba zuhan. 71. Mitr�sz (ventrue) matuzs�lem Britanni�ba �rkezik. 85. Beshter felveszi a kereszt�nys�get, �s a kereszts�gben a Mih�ly nevet kapja. 120. Al-Asr�db�l Amr lesz, az alamuti asszamit�k var�zsl� rendj�b�l. 121. Hakim megl�togatja Mitr�szt a Brit-szigeteken. Filoz�fiai vit�ba keverednek, majd Hakim elt�nik a t�rt�nelemb�l. 132. H�rusz visszat�r a hal�lb�l, �s megparancsolja k�vet�inek, hogy sz�ledjenek sz�t a vil�gban. 152. Michael tal�lkozik Drak�nnal (tzimisce). Szeret�k lesznek. 325. Konstantin cs�sz�r �sszeh�vja a nikaiai zsinatot. 409. Mitr�sz �nk�nt m�ly�lomba vonul Vercoviciumban, miut�n Britannia korm�nyz�sa �sszeomlik. 413. Egy Procopius nev� pap megalap�tja Biz�ncban a k�inita eretneks�get. Kb. 450. A Tal’mahe’Ra nyugati (ami a haland�kkal foglalkozik) �s keleti (ami kicsit misztikus) �gra oszlik. Elterjed a Manus Nigrum n�v. 476. R�m�t lerombolja a barb�r Odoacer. V�mp�r menek�ltek �rkeznek Konstantin�polyba. 527-555. Justinianus cs�sz�r lesz, �s �szak-Afrik�ra �s It�li�ra is kiterkeszti Biz�nc hat�rait. 541-594. Eur�p�n �ts�p�r a bub�pestis. 629. Mohemed megtiszt�tja K�b�t a hamis b�lv�nyokt�l, �s Al Ussza matuzs�lem elt�nik. K�s�bb k�nokkal teli m�ly�lomba ker�l a szent v�ros alatt. A szenved�se el�zi a k�rny�kr�l a v�mp�rokat. 632. Mohamed pr�f�ta hal�la. 636. Az asszamit�k, mik�zben harcot v�vnak a Szentf�ldet el�z�nl� baalikkal, elpuszt�tj�k Chorazin szents�gtelen v�ros�t. A baalik bossz�b�l a k�inita vitae ut�ni szomjjal �tkozz�k meg az asszamit�kat. 642. Alexandri�t elfoglalj�k az arabok, �s a k�nyvt�r porig �g. 701. Drak�n (tzimisce) �lel�sben r�szes�ti Ges�t. Gesu m�ly�lomba mer�l. 703. A m�ly�lomb�l felkel� Gesu �lel�sben r�szes�ti Symeont, s ezzel feld�h�ti Antoniust, a gallt. 879. A k�inita eretneks�g gyakorl�sa egyre form�lisabb alakot �lt. Kb. 1000. A kappad�kok �gyn�kei felfedeznek Velenc�ben egy haland� nekromant�kb�l �ll� kis gy�lekezetet, melynek tagjai kiz�r�lag a Giovanni csal�db�l ker�lnek ki. A Harmadik K�in Apostolai kiv�lnak a k�inita eretneks�gb�l, �s a F�nyes V�r K�nyv�ben le�rt pr�f�ci�kat k�vetik. 1002. Symeon (tzimisce) �lel�sben r�szes�ti Myca Vykost. 1005. A kappad�k �satya �lel�sben r�szes�ti Augustus Giovannit. 1022. Goratrix v�grhajtjva a ritu�l�t, amely v�mp�rr� v�ltoztatja Tremere-t, Etriust, Meerlind�t �s �t is. 1045. Constancia �rn� (kappad�k) �lel�sben r�szes�ti Ambrogino Giovannit. 1066. Britannia normann inv�zi�ja: H�d�t� Vilmos gy�z a hastings-i csat�ban. 1068. Vilmos megkezdi Britannia ig�ba hajt�s�t. Tudt�n k�v�l h�rom v�mp�r is seg�ti t�rekv�seit – Roald Snakeeyes (ventrue), Calais-i Baron Geoffrey, �s Liseult de Taine gr�fn�. A triumvir�tus megszerzi az uralmat a v�mp�r t�rsadalom felett. Mitr�sz fel�bred a m�ly�lomb�l, de miut�n a triumvir�tus Londonban megt�madja, ism�t visszat�r. 1096. Az els� keresztes hadj�rat megh�d�tja Jeruzs�lemet. Az asszamita harcos kasztb�l sz�rmaz� Dzsamal kalifa mag�hoz sz�l�tja kl�nj�t, hogy visszaszor�ts�k a kereszteseket k�s�r� frank v�mp�rokat. 1098. Meerlinda (tremere) Angli�ba �rkezve k�poln�t alap�t (az Oroszl�nkapu k�poln�t Durhamban, 1109-ben). 1100. A lasombra �satya �lel�sben r�szes�ti Gratianust. Tabak (tzimisce) �lel�sben r�szes�ti Lambach Ruthvent. 1102. Egy kis, harcos kaszt� asszamit�kb�l �ll� csapat kik�pz�k�zpontot alap�t a Biz�nci Cs�sz�rs�gban, „Hakim k�vetkez� gyermekeinek”. A csoport K�sek H�l�ja n�ven v�lik ismertt�. 1133. Tremere diableriz�lja Saulotot. 1143. Hel�na (toreador) �lel�sben r�szes�ti Melinda Galbraith-t. 1153. Roald Snakeeyes-t Angli�ban meg�lik, a triumvir�tus feloszlik. Silvester de Ruiz (lasombra) �lel�sben r�szes�ti Ambrosio Luis Mon�ad�t. 1154. Mitr�sz London hercege lesz, �s Anglia b�r�s�gai h�s�get esk�dnek neki. 1167. A Tremere kl�n l�trehozza az els� gargoyl�kat. 1182. Callisti y Castillo (toreador) �lel�sben r�szes�ti Rafaele de Corazont. 1191. Alexius (nosferatu) �lel�sben r�szes�ti Khalid al-Rashidot. 1198. III. Inc�t p�p�v� v�lasztj�k �s meghirdeti a negyedik keresztes hadj�ratot. A dominik�nusokat �s francisk�nusokat r�szes�ti el�nyben, mint v�mp�r befoly�st�l mentes rendeket. III. Ince eg�szen 1216-ban bek�vetkez� hal�l�ig szabad marad a term�szetfeletti befoly�st�l. 1201. Az albigens hadj�rat. 1202. Herm�sz rendje kitasz�tja a tremereket. 1203. A keresztesek elfoglalj�k Konstantin�polyt �s IV. Alexiust teszi, meg cs�sz�rnak. Fekete M�ria (baali) diableriz�lja Mih�lyt; Mih�ly �lma odav�sz. Sarrassine (Szet k�vet�je) diableriz�lja Khay’tallt, az atyj�t. 1204. A keresztesek egy l�zad�s ut�n kifosztj�k Konstantin�polyt; a Biz�nci Cs�sz�rs�got felosztj�k egym�s k�z�tt. 1210. Sz�zengyven kat�rt �getnek meg m�gly�n eretneks�g�rt, az albigens h�bor� sor�n el�sz�r. 1212. Halhatatlan H�rusz nappal sorra �li London k�init�it, m�g Mitr�sz gangrel hadura, Aethelwulf fel nem fedezi. A H�rusz �s Mitr�sz k�zt d�l� harc elpuszt�tja a v�ros egyes r�szeit, �s nagy t�zv�sz t�r ki, ami mindk�t felet visszavonul�sra k�szteti hajnal el�tt. A gyermekek keresztes hadj�rata. 1215. F�ldn�lk�li J�nos kir�ly al��rja a Magna Cart�t. 1222. Geoffrey (ventrue) meg�li atyj�t, Alexandert, �s P�rizs hercege lesz. 1228. Al-Kamil szult�n a II. Frigyes cs�sz�rral k�t�tt szerz�d�sben kereszt�ny uralomnak engedi �t Jeruzs�lemet, Betlehemet �s N�z�retet. December: Kavijja el-Gaduba (Salubri harcos) elpuszt�tja a jeruzs�lemi tremere k�poln�t. Ezt az Olajbogy� gy�l�se k�vette, egy outremer-i k�inita urak k�z�tt k�ttetett szerz�d�s a baalik �s a Szentf�ld kifoszt�i ellen. 1230. Hel�na (toreador) �lel�sben r�szes�ti Francois Villont. 1231. A mongolok lerohanj�k Perzsi�t. Megalakul a Leopold T�rsas�g. 1241. A mongolok lerohanj�k Lengyelorsz�got �s Magyarorsz�got. 1252. IV. Ince p�pa enged�lyezi az inkviz�ci�nak a k�nz�s alkalmaz�s�t. 1271. Marco Polo elindul keletre. 1348. Cristo (nosferatu) mag�hoz �leli Alonso Cristo Petrodon de Seville-t. 1356. Tintagel Rhun (gangrel) �lel�sben r�szes�ti Xaviart. 1381. A haland� parasztok fell�zadnak Angli�ban a helyi nemess�g ellen, szabads�gszeret� k�init�k seg�ts�g�vel. A forradalom l�ngja sz�tterjed a ki�br�ndult, nyugat-eur�pai fiatal v�mp�rok k�z�tt. Robin Leeland (brujah) �lel�sben r�szes�ti Tylert. 1394. Hardestadt (ventrue) �s Meerlinda (tremere) v�mp�rsz�vets�g megk�t�s�t javasolj�k. 1395. Tyler meg�li Hardestadtot. Hardestadt legid�sebb gyermeke felveszi atyja szem�lyis�g�t, miut�n biztos�totta hat „testv�re” hallgat�s�t. 1402. Fray Diego (lasombra) �lel�sben r�szes�ti Giangaleazz�t. 1405. Gratiano el�rulja a lasombra �saty�t, �s �ll�t�lag diablerie-t k�vet el rajta. 1406. Farkasfattyak �lik meg Kair� gyerekherceg�t, Antoniust (ventrue). Test�re, Mukhtar bej (senkih�zi) �letben marad, �s “mameluk herceg” n�ven v�lik ismertt�. 1420. Az anarch l�zad�s tet�fok�ra h�g. 1435. Hardestadt �regekb�l �ll� gy�l�st h�v �ssze, hogy az anarch probl�m�val foglalkozzanak. Javasolja, hogy hozzanak l�tre a ter�letek �s kl�nok k�zti n�zetelt�r�sek rendez�s�re sz�vets�get. A legt�bb �reg gyanakv�, �s visszautas�tja a javaslatot, de egy kis csoport csatlakozik Hardestadthoz. 1444. Isaac �sszeesk�v�se Cappadocius elspuszt�t�s�t tervezi. Augustus Giovanni diableriz�lja Cappadociust. Kezdet�t veszi a kappad�kok kipurg�l�sa. 1450. Rafaele de Corazon szenved�lyes besz�det tart, amely a Kamarilla megalap�t�s�hoz vezet. 1456. Etrius a tremerek k�zponti k�poln�j�t az erd�lyi Ceorisb�l B�csbe helyezi �t. 1486. A gyermekcip�ben j�r� Kamarilla v�rvad�szatot hirdet az eg�sz Asszamita kl�n ellen. 1493. A thorns-i gy�l�s. Az anarch l�zad�s v�get �r; n�h�ny anarch viszolyogva elbujdokol. A Kamarilla alap�t�i �s els� �t�lethoz�i: Adana de Sforza (brujah), Milov Petrenkov (gangrel), Camilla Baines (malkavita), Josef von Bauren (nosferatu), Rafael de Corazon (toreador), Fanchon �rn� (tremere), �s Hardestadt (ventrue). 1494. Dzsamal (harcos kaszt� asszamita) lesz Alamut �regje, �s a Fekete Tr�nra �l. 1495. Lambach Ruthven (tzimisce) mag�hoz �leli Vlad Tepest. 1496. T�roszi sz�vets�g. Az asszamit�k k�nytelenek fejet hajtani a Kamarilla ereje el�tt, �s nem ihatnak m�s v�rtestv�rek v�r�b�l. Egy tremere v�rm�gia m�rgez�v� teszi a vitae-t az asszamit�k sz�m�ra. Izim abd’Azrael (harcos kaszt� asszamita) egy „Verhetetleneknek” nevezett kis csapatot vezet Chorazin romjaihoz. Ezekn�l az asszamit�k�l megt�rik a tremere v�r�tok, de minden var�zsl� �s vez�r meghal. A megmaradt Verhetetlen asszamit�k v�g�l csatlakoznak a Szabbathoz. 1504. Targin (brujah), Griga (gangrel), Lethe (malkavian), Anachriss (nosferatu), Lenore Braundice (toreador), Holtz (tremere), �s D�mokritosz (ventrue) k�vtik az alap�t�kat az �t�lethoz�i sz�kben. 1521. Melinda Galbraith csatlakozik Mexik�ban a Szabbathoz. 1526. Vlad Tepes Kelet-Rom�ni�ban elfoglalja a Hunedora v�rat. 1528. Rafaele de Corazon vezeti a Kamarilla t�rgyal�sait a Giovannikkal. A Giovannik �g�rtete tesznek, hogy mind�r�kre kimaradnak a v�rtestv�rek �gyeib�l (1528). A Kamarilla szemethuny a kappad�kok kipurg�l�sa felett. Vlad Tepes csatlakozik a Szabbathoz. 1558. I. Erzs�bet Anglia kir�lyn�je lesz. 1563. A Szabbat az eur�pai bub�pestis kit�r�sekor megt�madja a haland�kat. Sz�rny� vihar t�mad a m�svil�gban, �s teljesen megv�ltoztatja. A Manus Nugrim m�svil�gi er�dj�t, �n�kot elfoglalja a Coldheart �ltal vezetett szellemsereg. 1579. Philippe Volgirre b�r� (toreador) mag�hoz �leli Mme. Gilles-t, aki elpuszt�tja atyj�t �s elmenek�l. 1611. Mama Lion mag�hoz �leli a “Mosolyg�s” Jack Drake-et. 1656. Severus (ventrue) mag�hoz �leli Lucinde-t. 1666. Ambrogino Giovanni keresni kezdi a Sargon t�red�ket. Mitr�sz szem�lyesen veri ki a szetit�kat Londonb�l. Szeptember: A nagy londoni t�zv�sz: k�r�lbel�l 13000 h�z �s nyolcvankilenc templom �g el, k�zt�k a Szt. P�l katedr�lis is. Hat haland� �s csaknem h�sz v�rtestv�r v�sz oda; t�bb m�sik v�rtestv�r elt�nik. 1680. Az utols� kappad�k, Maria Asunci�n el�ri a v�gs� hal�lt. A gyilkosa diablerie-vel pr�b�lkozik, de Asunci�nt igaz hite megmenti ett�l a sorst�l. 1688. Valerius (ventrue) mag�hoz �leli Lady Mary Anne Bowesely-t. 1693. Adurham-i sz�vets�g: Mitr�sz ventrue t�mogat�i �g�retet tesznek, hogy nem t�madj�k meg Edinburgh-ban a toreador er�d�t, cser�be a toreadorok az El�ziumon k�v�l nem keresnek hatalmat Londonban, �s nem sz�vetkleznek a tremerekkel. 1704. Xaviar elpuszt�tja Elijah-t, a gangrel �t�lethoz�t, aki megadta mag�t a Fenevadnak, majd arkh�n lesz az els� amerikai �l�sen, Bostonban. 1711. Xaviart gangrel �t�lethoz�nak v�lasztj�k. 1718. Egy kamarill�s v�rvad�szat sor�n �ll�t�lag elpusztul az utols� lamia is. 1757. Petrodon (nosferatu) mag�hoz �leli Cock Robint (V�r�sbegy). 1776. Kezdet�t veszi az amerikai szabads�gharc. 1778. Muricia �tv�ltozik az els� Ahrimann�. 1783. Az amerikai szabads�gharc v�ge. 1788. New South Wales-ben partra sz�ll az els� flotta, s megalap�tj�k Ausztr�li�ban az els� brit talep�l�st. V�r�s Meg (brujah) t�rsaival:: Abram (Ventrue), Agaricus (malkavita), Lumley (tremere), Montague Lytton (toreador), �s Wid (nosferatu) megsz�kik angliai �regjeik el�l. Megfogadj�k, hogy nem j�tszanak politikai j�t�kokat, de hamarosan marakodni kezdenek. 1789. A francia forradalom. Mme. Gilles (toreador) imm�r Madame Guil n�ven h�vatja mag�t. 1790. Sarrasine (Szet k�vet�je) a m�sodik flott�val meg�rkezik Sydney-be, �s fesz�lts�get sz�t a v�rtestv�rek k�z�tt. Abram Sydney herceg�v� ki�ltja ki mag�t. Ezuli (Szet k�vet�je) meg�rkezik Haitibe. 1793. A francia terror. 1798. Mitr�sz elhagyja Londont, hogy rutinl�togat�sra induljon Eur�p�ba. 1799. Janu�r: Mitr�sz megl�togatja P�rizsban Francois Villont, hogy megbesz�lj�k a Franciaorsz�gban �s Angli�ban lej�tsz�dott esem�nyeket, majd nyoma v�sz. Nap�leon Bonaparte mag�hoz ragadja Franciaorsz�gban a hatalmat. 1803. Az „elad�si paktum” megtiltja a Szabbat tagok k�zti konfliktusokat. 1804. Nap�leon cs�sz�r lesz. 1812. Nap�leon lerohanja Oroszorsz�got. 1814. Mitr�sz �ll�t�lag bagdadban van, a helyi ashirr�k vend�gek�nt (helyi muzulm�n v�rtestv�r szekta). 1832. Hel�na �s Menele m�ly�lomba mer�lnek. 1834. A szabbat polg�rh�bor�. A brujah �t�lethoz�, Carlak Jaroslav Pascek-et teszi meg arkh�nnak. 1837. Vikt�ria Anglia kir�lyn�je lesz. 1839. Abram Melbourne-be k�lt�zik, Sarrasine-t pedig r�gensk�nt Sydney-ben hagyja. 1842. Robert Peddler (ventrue) Hong Kong hercege lesz az �piumh�bor� �s a nankingi egyezm�ny ut�n. 1848. A Giovannik titkon t�mogatj�k a Szabbat londoni t�mad�s�t a Kamarilla ellen. Vlad Tepes csatlakozik az Inconnuhoz. 1852. Goratrixr�l kider�l, hogy �t�llt a Szabbathoz. A Hetek tan�csa kitasz�tja a tremere antitribut. 1867. Claas Drescher (tremere) �lel�sben r�szes�ti Anastasz de Zagrebet Londonba. 1877. Violetta lesz a toreador �t�lethoz�; miel�tt azonban 13 �ves mand�tuma lej�rna, lemond, �s hely�t Michael Unther veszi �t. 1879. Befoly�sos ausztr�l v�rtestv�rek tr�nfosztj�k Abram herceget �s Montague Lyttont teszik meg Melbourne herceg�nek. Sarrasine Sydney herceg�nek ki�ltja ki mag�t, am�g „alkalmasabb jel�lt nem �rkezik”. 1882. Ambrogino Giovanni megszerzi az Anexhexetont �s a Velence melletti Giovanni loggi�ba vonul vissza. 1885. Mitr�sz hossz� t�voll�t ut�n visszat�r Londonba. Lev�ltja udvarmester�t, Valeriust, �s annak gyermek�t, Anne Bowesley-t helyezi a poz�ci�ba. Egy kilenc tud�sb�l �ll� csoport (k�zt�k Benjamen Holmscroft �s Winthrop Murray) kiv�lik a Felkel� Nap hermetikus rendj�b�l, hogy megalap�tsa az Arcanumot. 1888. Whitechapel-ben hasfelmetsz� Jack gyilkol. 1889. A toreador �t�lethoz�, Michael Unther v�gs� hal�lt hal, �s Madame Guil veszi �t a hely�t. 1890. Oscar Wilde meg�rja Dorian Grey napl�j�t. 1897. Bram Stoker kiadja a Drakul�t. 1898. Vikt�ria kir�lyn� gy�m�ntjubileum�t �nnepli. 1900. K�n�ban kit�r a boxer l�zad�s. Az Arcanum h�zat alap�t Bostonban. 1901. Vikt�ria kir�lyn� hal�la. A boxer l�zad�s lever�se. 1903. Montcalme lesz a toreador �t�lethoz�. 1911. Mexik�i forradalom. 1914. Kit�r az els� vil�gh�bor�. 1920. Dmitra Iljanova (brujah), Montecalme (toreador), �s Michaellis (ventrue) �t�lethoz�k lesznek. 1924. Julian, a Fekete K�z tagja �jra megalap�tja a Szabbat Inkviz�ci�t. 1927. Abram Canberra herceg�nek ki�ltja ki mag�t. 1933. V�get �r a Szabbat-polg�rh�bor�, �s Gorchrist r�gens al��rja a mil�n�i t�rv�nyk�nyvet. 1934. Lucinde fel�bred a m�ly�lomb�l, �s a ventrue �t�lethoz�, Michaelis arkh�njak�nt t�r vissza. Figyelmetlens�g�ben felfedi Michaelis val�di kil�t�t (Szet k�vet�je, Kement�ri) a tremereknek. 1941. Mitr�sz herceg m�ly�lomba ker�l, amikor a blitz sor�n mened�k�t tal�lat �ri. Udvarmestere, Anne Bowesley London kir�lyn�j�nek ki�ltja ki mag�t. 1944. December: Jeremy MacNeil �s a forradalmi tan�cs t�bbi tagja megkezdik mozgalmukat, hogy letasz�ts�k Don Sebastient, Los Angeles herceg�t. Az anarchok magukhoz ragadj�k Los Angeles �s Kalifornia nagy r�sz�nek ir�ny�t�s�t. 1946. Petrodon �t�lethoz� arkh�nn� avatja Carlakot. 1948. Egy ismeretlen t�mad� elpuszt�tja Marcelliust (toreador), Alexandria herceg�t. Alexandri�ban az els�sz�l�ttek tan�csa veszi �t a hatalmat. 1957. A harmadik Szabbat-polg�rh�bor�t a brujah antitribuk kudarcot vallott puccsa robabntja ki New Yorkban. Csup�n 100 �jszak�n �t tart, �s v�g�l a kl�n n�lk�li szabbatist�k Joseph Pander alatt egyes�lnek. 1959. Don Cerro brujah �t�lethoz� lesz. 1968. �prilis: A chicag�i Lodin enged�lyt kap Madame Hoteph (ventrue) �t�lethoz�t�l, hogy az anarch probl�m�t megoldja, �s egy �jszaka leforg�sa alatt 100 v�ertestv�rt t�ntet el. 1972. Carlak (brujah) �s Ulysian Thrace (ventrue) kl�njaik �t�lethoz�i lesznek. 1983. A kor�bbi alvil�gi vez�r, Leslie “Squizzy” Taylor v�gs� hal�lba k�ldi Montague Lyttont, �s Melbourne hercege lesz. 1985. Carlak (brujah), Petrodon (nosferatu), Madame Guil (toreador), Gabrielle di Righetti (tremere), �s Godefroy (ventrue) �t�lethoz�k lesznek. 1987. Lodin a h�laad�s napi m�sz�rl�s sor�n pontot tesz a chicag�i anarch l�zad�s v�g�re. 1990. Hel�na fel�bred a m�ly�lomb�l. Garson, a K�s (asszamita antitribu) mag�hoz �leli Monty Covent. Baba J�ga fel�bred a m�ly�lomb�l. 1991. Baba J�ga elpuszt�tja Oroszorsz�gban a brujah tan�csot. Mitr�sz fel�bred a m�ly�lomb�l, �s a Londonban t�rt�nt v�ltoz�sokat figyeli. 1994. Lucinde fel�bred a m�ly�lomb�l, �s kinyomozza a v�r�s list�s c�lpontok �sszeesk�v�s�t. Salubri antitribuk t�nnek fel a Szabbatban. 1995. Melinda Galbraith Szabbat r�gens lesz. 1996. Mitr�sznak �pphogy csak siker�l visszavernie egy v�rfarkas t�mad�st Londonban. Monty Coven r�tal�l a legyeng�lt matuzs�lemre �s diableriz�lja. Jochen Van Nuys (ventrue) lev�ltja Vannevar Thomas san francisc�i herceget. November: Aisling Sturbridge New York tremere r�gense lesz. 1997. �r�lethull�m s�p�r �t a kamarilla malkavit�in. M�rcius: A v�res terror �jszak�ja. Giangaleazzo �rsek vad r�tust tart milan�i palot�j�ban. El�geti a mil�n�i t�rv�nyk�nyvet, elpsuzt�tja a megjelent k�init�kat, �s �t�ll a Kamarill�hoz. J�lius: Robert Peddler herceg elhagyja Hongkongot, miel�tt az visszaker�lne k�nai fennhat�s�g al�. Petrodon �t�lethoz�t meg�lik Chicag�ban. 1998. A Bels� tan�cs Ghentben tal�lkozik, hogy kijel�lje az �t�lethoz�kat: Jaroslav Pascek (brujah); Maris Streck (malkavita); Xaviar (gangrel); Cock Robin (nosferatu); Madame Guil (toreador); Anatstasz di Zagreb (tremere); �s Lucinde (ventrue). J�fet �s Unre kiszabad�tj�k a m�svil�gr�l a Kopony�k H�rn�keit. A Kakof�nia le�nyai kipurg�lj�k v�rvonalukb�l a f�rfiakat, hogy megszabaduljanak Menel� befoly�s�t�l. Kath�jiak �z�nlik el Los Angelest, els�p�rve a mag�nyos v�rtestv�reket �s az anarchok kisebb, f�ggetlen band�it. A menek�ltek San Francisc�ban keresnek mened�ket. K�s�rtetek serege t�madja meg �n�kot a m�svil�gon, majd egy nukle�ris fegyver szellemv�ltozat�val elt�rlik a v�rost a f�ld sz�n�r�l. A Manus Nigrum megmaradt szer�fjai marakodni kezdenek az �j Del’Roh szem�ly�vel �s a b�nbakkeres�ssel kapcsolatban. Carlak m�ly�lomba pofozza a toreador Vaszilijt, �s Pr�ga hercege lesz. Ur-Shulgi fel�bred a m�ly�lomb�l, �s megt�ri a m�rgez� vitae tremere �tk�t. Goratrix Maxik�v�rosba h�vja a tremere antitribukat, ahol elpusztulnak egy titokzatos ritu�l� t�z�ben. 1999. Xaviar r�szt vesz Mosolyg�s Jack v�rvad�szat�n. Az anarchot b�r�s�g el� viszik. A Szabbat megkezdi hadj�rat�t az Egyes�lt �llamok keleti partvid�k�n, kezdve egy meglepet�s-t�mad�ssal Atlanta ellen. Xaviar tal�lkozik valamivel, amit �saty�nak v�l. A Kamarilla nem hisz a jelent�s�nek. Xaviar lemond �t�lethoz�i posztj�r�l, �s megtagadja a Kamarill�t. A gangrelek t�bbs�ge k�veti. Ur-Shulgi elpuszt�tja Dzsamalt, az �reget, ami�rt nem tagadta meg Allahot, �s elfoglalja Alamut Fekete Tr�nj�t. Nem nevezi mag�t azonban legv�nebbnek, ezt a c�met Hakimnak tartja fent. J�lius: A r�m�lmok h�napja. A ravnos �satya h�rom kath�j �reggel k�l birokra Bangladesben, �s el�ri a v�gs� hal�l. A vil�gion minden�tt a ravnosok kannib�lisztikus �rj�ng�s �ldozat�ul esnek, mely h�rom �jszak�n �t tart. Ozirisz fel�bred a m�svil�gon, �s feloldja K�in �tk�t Ozirisz gyermekein. �jfajta m�mi�k (amentik) j�nnek l�tre. Baba J�g�t Oroszorsz�gban el�ri a v�gs� hal�l. A kath�ji Jiejie Li �s Csiu Bao beleegyeznek a k�zrem�k�d�sbe Los Angeles �letben maradt anarch vezet�ivel, ha kiirtj�k riv�lisaikat, s �gy megalakul az �j mandarin�tus. Madame Guil �t�lethoz�t b�zz�k meg a probl�ma orvosl�s�val. A Manus Nigrum helyrehozhatatlan k�rt szenved. November: Theo Bell meg�li Marcus Vitelt Baltimore-ban. 2000. Egy egyes�lt kamarill�s t�mad�ssal visszaofglalj�k New Yorkota Szabbatt�l. Calebros (nosferatu) lesz New York ideiglenes hercege. Szakad�r asszamit�k csatlakoznak a Kamarill�hoz, al-Asr�d vezet�s�vel (Amr �s a szakad�rok le�regebbje). Tegyrius, Alamut vez�re szembsz�ll a Fekete Tr�nt bitorl� ur-Shulgival, �s k�veti al-Asr�cot a sz�m�zet�sbe. Madame Guil San Francisc�ba k�lt�zik, �s t�rgyal�sokat kezd az �j mandarin�tussal. A Kamarilla a nyugati part hercegeinek legnagyobb b�nat�ra kapitul�l a kath�jiak el�tt, �s �tadja Los Angelest. A Kakof�nai le�nyai m�ly�lomba k�nyszer�tik Hel�n�t. J�l felfegyverzett anarchok zavarj�k meg San Francisco telegraph Hill-j�n az utols� Kamarilla-kath�ji t�rgyal�sokat, �s sz�mos v�mp�rt v�gs� hal�lba k�ldenek. A kath�jiak San Francisco lerhan�s�val v�laszolnak, �s a v�rtestv�reket a v�ros bizonyos ter�leteire korl�tozz�k. A Bels� K�r a hercegi c�met Sara Anne Winder-nek (ventrue) adja. A lev�ltott herceg �s kudarcot vallott b�keteremt�, Van Nuys a nyugati kapcsolatok minisztere lesz az �j mandarin�tusban. 2001. Okt�ber: Melinda Galbraith k�l�n�s k�r�lm�nyek k�z�tt v�gs� hal�lt hal a Mexik�v�rosban rendezett Palla Grand�n. Egy tzimisce imposztor, Zakarij Szikorszkij v�ltja le, aki r�bukkan a r�gens test�re, de nem akarja, hogy �t v�dolj�k meg a meggyilkol�s�val. 2002. A Grimaldi k�s�rtetcsal�d a Szabbat helyett a ventrueknek esk�szik fel. Lucita (lasombra) csatlakozik a Szabbathoz.